Kovácsné csalódott

 2014.01.08. 12:11


Az alábbi poszt annak kapcsán született, hogy valamelyik blogon olvastam egy vicces bejegyzést azokról, akik habzó szájjal sorolják, milyen atrocitásoknak voltak ők kitéve a kommunizmusban (vagy miben), különös tekintettel az Úrjézus imádatára, a Becsületes Munkára, és a Moszkva téren déli tizenkettőkor szirénázó mentőautó tetején leköpött pártkönyvre.  A derék olvasóközönség egy jelentős része ezt a bejegyzést pro és kontra erőst félreértette, és azt hitte, azt propagálják itten, hogy a kommunizmus (vagy mi) az egy kellemes, derűs rendszer volt, főleg mondjuk a hatvanas évek végétől a rendszerváltásig. Pedig nem volt az, hiába volt egyhatvan a kenyér és hiába volt hangulatos a Római-part. Az alábbiakban azt próbálom meg kifejteni, hogy miért nem volt az.
Annyit elöljáróban szeretnék azonnal hozzátenni a dologhoz, hogy nekem elméletileg végképp semmi bajom nem lehetett a kommunizmussal (vagy mivel), lévén apám téeszelnök (később a katekizmus átadására már képtelen Alzheimer-kóros, majd a rendszer totálisan elfeledett halottja), a férjem pl. ennek kapcsán a mai napig a szememre hányja, hogy bezzeg nekünk még autónk is volt, mikor ők, az értelmiségi család, körömvágó ollóval osztották a vasárnapi ebédnél négy részre az egy darab rántott húst. Szent igaz, volt Moszkvicsunk, később Ladánk is, és vasárnap minden családtagra jutott akár egy egész szelet rántott hús is. A napi veszekedések legfőbb tárgya ezzel szemben nem az volt, hogy ki hányt a vécé mögé meg ki firkált rózsaszín filccel Szandokánt a sezlonyterítőre, hanem az, hogy apám miért nem lop, mikor mindenki más meg igen. Szegény fater. Igazi, meggyőződéses vérkommunista volt, mint a Szacsvay László karaktere a “Te rongyos élet”-ben, lefeljebb jobban értett a mezőgazdasághoz. Esze ágában nem volt lopni, korrupciós ügyekbe keveredni, meg hasonlók, és anyámat azzal kergette az idegbajba, hogy a „szocialista embertípus panelben lakik, nem kell annak családi ház és gazdagság” (Mondjuk az is igaz, hogy a szocialista embertípus bárhol lakott inkább, mint közös családi házban az anyósával, de ezt most hagyjuk). Apám tehát az átlagelvshoz és elsnőhöz képest valóan kiemelkedően sokat keresett, de nem lopott, és amennyire én tudom, nem intézett titkos telefonokat a család tagjainak boldogulása érdekében, már csak azért se, mert telefonunk nem volt. Fater itt húzta meg a vonalat a rothadó burzsoázia, valamint anyám elleni reménytelen harcában. Pedig neki a telefon csak egy telefonjába került volna.  Mindig is felnéztem apámra. Az osztályharc hidegen hagyott, de anyám félelmetes figura. Családunknak annyi vitathatatlan előnye volt a többiekkel szemben, hogy volt pénzünk elmenni Jugoszláviába nyaralni (ahol is a kéklő tenger helyett többnyire bőrkabát-boltokban meg hasonlókban bóklásztunk), illetve egyszer már a kilencvenes években hazafelé battyogtam valami vizsgáról talpig eleganciába öltözve, és  leszólt a Laci bácsi a talajerő-utánpótlás-menedzselési lovaskocsijáról, hogy “Gyere kisjányom, elviszlek, jó ember vót az apád, csak teljesen hülye”.

A hosszas bevezetés után térjünk most rá arra, miért is volt szar rendszer a kommunizmus (vagy mi).
Mint azt egyszer valaki internetes berkekben igen helyesen megfogalmazta: tetszőleges elnyomó jellegű rendszer undorítósága vagy elviselhetősége mindig a helyi buzgómócsingokon, vagyis a legalsó hivatalnokréteg alaptalan vagy jogos félelmein múlik. (Félreértés ne essék, a buzgómócsing az esetek 99%-ban nem rendszerhű, mindössze annyit akar, hogy tetszőleges rezsim őt hagyja békibe, ezért a rezsimnek apróbb- nagyobb szívességeket tesz, többek között olyanokat is, ami a rezsimnek eredetileg eszébe se jutott, de azért utólag nagyon hálás érte.) Gyakorlati példa: mikor gyerekkoromban a család nőtagjaival  Csekszklkovákiából csempésztük a vaníliás cukrot / télikabátot / babakocsit / aktuális hiánycikket,  az élelmesebbek mindig tudták, melyik határőr elnéző, és melyik a buzgómócsing. Ez a maga módján nagyon vicces és szórakoztató volt, ó igen, a boldog, kalandos gyermekkor, a buszon töltött éjszakák, mikor a finánc elhajtott minket a határról a vérbe, mert a mindent átható vaníliaszagot nem tudta nem észrevenni, a bugyiba rejtett pluszpénz („gyereket úgyse motozzák meg”), a három egymásra vett télikabát csodás lokális szauna-hatása júniusban…. Egyébként tényleg szórakoztató volt. Csak helyenként kissé rémisztő, még akkor is, ha amúgy mindenki tudni vélte, hogy ha lekapcsolnak minket, „a te apádnak csak egy telefonjába kerül”.

 A kommunizmus (vagy mi) pontosan ezért volt idegesítő. Nem azért, mert halomra lőtték volna az utcán az embereket vagy megskalpolták volna a hittanra járókat (az az időszak addigra elmúlt), hanem amiatt, hogy a te apád meg a telefon. Az apátlan átlagember soha, de soha nem lehetett biztos a dolgában. Valakivel mindig össze kellett kacsintani, mindig tisztában kellett lenni vele, mit szabad és mit nem szabad mondani (teljesen függetlenül attól, hogy többnyire aztán a gyakorlatban úgyis azt mondott mindenki, amit akart…), és mindig körül kellett nézni, nincs-e valahol a környékben egy buzgómócsing. Ha ugyanis volt, és történetesen valami olyasmire fájt a foga, ami másnak volt és neki nem, akkor bizony valahogy mindig neki lett igaza. Az ő gyerekét vették fel az egyetemre, akkor is, ha segghülye volt, ő kapott vezetői állást a háztartási gépgyárban, akkor is, ha eredetileg alapfokú prémesállat-tenyésztéssel foglalkozott, stb.  A diktatúra a golden hetvenes-nyolcvanas években nem  haláltáborokban, verésben, stb. nyilvánult meg, persze, hogy nem. A diktatúrával kapcsolatos rossz érzést azzal a megvetendő, álértelmiségi vernyákolással tudnám körülírni, hogy néhány generációtól  mindent elloptak, ami egy értékes életben számít, a tanulást, a munkát,  a versenyt, az őszinte udvariasságot, a küzdelmet, a békét,  de még a lázadást is, hiszen a túl hevesen lázadó átlagember többnyire belebotlott valami buzgómócsingba (ha nem a teljes érdektelenségbe), a megfelelő apával rendelkező lázadót meg akkor is körberöhögték, ha „le a rendszerrel” feliratú molinóval a nyakában beleugrott egy hordó égő benzinbe, hiszen a te apádnak csak egy telefonjába kerül. (Félreértés ne essék, nem rólam van szó. Lázadt a fene, nyolc-tíz éves korában.) De mint említém, ez csak afféle álértelmiségi vernyákolás. A többség az egészet észre sem vette, vagy ha észre is vette, az egyhatvanas kenyér meg a hangulatos Római-part mellett nem különösebben zavarta.
A kommunizmusban (vagy miben) tanulni például tejesen felesleges volt. Valószínűleg nem szándékosan, mégis zseniálisan mutat rá erre a szomorú tényre Nagy Feróék „Nem nekem tanulsz, magadnak tanulsz” refrénű, mérsékelten közismert sikerszáma: adott ifjú szocialista embertípus lehetett ótvar sötét a világ összes tantárgyából, de még ő sem volt annyira hülye, hogy ne érzékelje a fenti érvrendszer totális hamisságát. Mi a jó bánatnak tanult volna az ember, mikor az előrejutáshoz se észre, se tehetségre, se nehezen megszerzett tanulmányi eredményekre nem volt szükség? Az tanult, akiben kivételesen magasan lobogott a kíváncsiság lángja, meg az, akinél valami balfasz, élhetetlen értelmiségi család lappangott a háttérben, amelyik nem csak megkövetelte a tanulást, hanem jobb híján szeretetet is mellékelt hozzá, ha már jövőt nem tudott.  Egyébként véleményem szerint itt tévedett hatalmasat az amúgy valószínűleg jószándékú Magyar Bálint annak idején: a magyar iskolarendszerek nem az volt a legnagyobb baja, hogy frontális meg poroszos, hanem az, hogy a tanulásnak se a rendszerváltás előtt, se utána semmiféle valós motivációja nem volt. A „jaj de szép a színes ceruza, micsoda öröm vele színezni, csodaszép színes úton jutunk el a számok varázslatos világába” egy nagy tarka kékeres mezőgazdasági lengőcsapszeg, de nem motiváció. Megint csak utalnék arra, hogy nincs az az egy-pont-nullás osztályutolsó rossztanuló, aki ne röhögne tele szájjal az ilyen jellegű átveréseken. A nyugatról átvett rendszer nálunk nem csak azért mondott többé-kevésbé csődöt, mert nem volt olyan pedagógusgárda, aki a megfelelő képesítésekkel és hozzáállással rendelkezve használni tudta volna, hanem azért is, mert egy olyan generáció gyerekein akarták kipróbálni, amelyiknek a csontjaiba égették a tanulás feleslegességét. Innentől tök mindegy, hogy a gyerek példás atyai szigorral pofozva, vagy háromdés projektorral kivetített bugivugizó robotok által inspirálva tojik tanulni.

Imádtam a gyerekkoromat.  (Mint ahogy pl. apám is imádta az övét, pedig akkor még bombáztak is, meg Erdélyben, ahonnan negyvenvalahányban rohamléptekkel távozott az egész család, néha pofán köpték őket  az utcán. Nem a románok, így többesszámban, hanem a történetesen román anyanyelvű síkhülye tahók). A gyermekkora és a fiatalkora a legtöbb embernek szép. Nyilván nem annak, akit halomra lőttek a Don-kanyarban, vagy akit megerőszakoltak a történetesen oroszul beszélő síkhülye tahók, de még anyámnak is vannak szép gyerekkori emlékei, elhintve az olyan jellegűek közt, hogy „amikor a pincében petróleumban mosták a fejemet, mert megtetvesedtünk…”   Ugyanakkor a szép gyermekkori emlékek nem jelentik azt, hogy a gyermekkorunk idején uralkodó rezsim automatikusan jó volt. A gyermekkor éppen azért szép, mert a mélyebb összefüggéseket még nem értjük, meg nem is érdekelnek. Felnőni meg épp azért szép, mert megértjük őket, sőt, érdekelni kezdenek.
A kommunizmusban (vagy miben) teljesen elhülyített emberek évek óta visszasírják azt az áldott jó rendszert. Ráadásul sokan a saját tudtukon kívül sírják vissza, habzó szájjal kommunistázva, de még annál is habzóbb szájjal ünnepelve minden egyes központosító intézkedést, és külső-belső ellenségeket vizionáló drámai szlogent. Azt kellene végre felfogni, hogy a diktatúra problémája nem a fizikai erőszak, vagy akár a cenzúra, még csak nem is az, amikor a Vezér idióta pofázmánya vigyorog ránk minden falról és nincs olyan újság, amiben ne szerepelne néhány neki tulajdonított ordas hülyeség meg fénykép a megcsókolt kisdeddel. Állandó és minden lakosra kiterjedő fizikai és szellemi erőszakot egy rezsim se tud fenntartani, meg egyébként minek is. A nyilvánvaló, adott esetben körberöhöghető dolgok helyett a diktatúra igazi, alattomos, gyilkos problémája az állandó bizonytalanság, és az, hogy az ember hiába tehetséges, szorgalmas, stb. mert az élete sikere nem ezen fog múlni. Mellesleg azt se ártana felfogni, hogy a diktatúra (a puha diktatúra is) mindig paranoiás és mindig ugrásra kész, akkor is, ha amúgy süt a nap meg a járdaszélen ülve gondtalanul szotyolázok, és nincs nálam boldogabb az egész világon. Lehet, hogy pont én leszek az az egyetlen egy a tíz- vagy százezerből, akit a következő pillanatban a felelősségre soha nem vonható, feltelefonálható apával rendelkező buzgómócsing pofán vág a mángorlóval, aztán megtapos. A diktatúra mindig egy lépésre van a skalpolástól meg a haláltábortól, és tényleg csak a szerencsén meg az aktuális diktátor labilis elmeállapotán múlik, mikor teszi meg ezt a lépést.

A diktatúra először elhülyít, aztán arra építkezik, ami marad: a zsigeri szeretetünkre és gyűlöletünkre. A diktatúra felszólít engemet arra, hogy érzelmileg viszonyuljak olyan emberekhez, rendszerekhez, gondolatokhoz, melyekhez én alapvetően nem érzelmileg hanem értelmileg kívánnék viszonyulni. Pedig nem az a lényeg, hogy adott közszereplőt, művészi vagy politikai irányzatot, stb. „szeretem” vagy nem „szeretem”.  A szeretet teljesen személyes jellegű dolog, én pl. nem „szeretem” a leszbikusokat, mert ahhoz az összes leszbikust személyesen ismernem és értékelnem kéne, azt viszont tudom, hogy névadó tevékenységük mások vagyonát, testi épségét, büszkeségét stb. nem veszélyezteti, tehát abszolúte nem érdekel, hogy valaki leszbikus vagy nem, legfeljebb rácsapok annak a nőnek a kezére, aki belecsíp a seggembe (nem azért mert leszbikus, hanem azért, mert egy történetesen nőkre gerjedő síkhülye tahó).  Nekem az is tök mindegy, hogy valaki fideszes, emeszpés vagy ződ, mert ez a hozzáállásuk alapvetően megint csak nem veszélyezteti mások vagyonát, testi épségét, büszkeségét stb. Kimondott ellenszenvet érzek viszont XY tolvaj fideszes, ZK sorozatgyilkos emeszpés vagy KS piromániás zöld iránt (a bűncselekmények, monogramok és pártok tetszés szerint variálhatók, még mielőtt valaki belém kötne (: ). Mondhatom azt, hogy az átlag fideszes/emeszpés gazdaságpolitika ezért meg azért nem tetszik, de attól még a politikai hovatartozása miatt nem fogom utálni a vérfideszes, minden csokor rózsát félórás kampánybeszéd kíséretében a kezembe nyomó mókás helyi virágost, vagy a napi szinten színezett Mesterházy portékat posztoló ismerőst.  A helyi virágossal az életbe nem lehet megértetni a rezsicsökkentés rejtelmeit, mint ahogy az emeszpés ismerősnek is hiába mondanám, hogy de hát ez a Mesterházy nagycsoportos kora óta összesen két értelmes dolgot nem mondott. Van egy csomó minden, amit nem „szeretek”. De attól még ezeket nem is gyűlölöm. Csak türelmesen elviselem, mint pl. a Tarantino filmeket (:

Az igazi tragédia ott rejtezik, hogy a sok ostoba marha politikus kormányok hosszú során keresztül lovagolta meg a kommunizmust (vagy mit) visszasíró, szocializációjának és neveltetésének megfelelően lánglelkűvezetőre éhező, adócsaló, csúszópénzmániás, értelmiségfóbiás lakosságot, illetve a zavarodottan utat keresgélő, nyelveket nem beszélő, világra kitekinteni képtelen (és nem is nagyon akaró) fiatalabb generációkat. Meg persze azokat a nem kevésbé izgalmas negatív jelenségeket, melyek a világ másik oldalán valóban tapasztalhatóak, mert azt azért egy pillanatig se higgye senki, hogy nyugaton mindenki rózsaszirmokat kakil. Kedves politikusaink testületileg vagy szándékosan nem akartak, vagy objektív okokból képtelenek voltak a tanulásnak és a munkának becsületet szerezni (ennyi legalább a rózsaszirmokat nem kakiló nyugaton megvan), lerázhatatlan koncként hurcolva a sógorkomás, semmire nem ösztönző, a bármiben kiemelkedő teljesítményt nyújtókat kardélre hányó, majd a versenyt  központilag beszüntető, a birkanyájra odafentről nyájasan mosolygó pudvás múltrendszert. Hadd ne mondjam meg, mi volt itten, de nem rendszerváltás. És messze nem az a legnagyobb problémám, hogy melyik szerencsétlen, megfélemlített faszkalap írt jelentéseket a szomszéd babfőzelékéről.
De minek is panaszkodom.  Nem lehet azt mondani, hogy a dolgok egy helyben állnak, mert hosszas kacskaringózás és forgolódás után végre visszaértünk a startkőhöz: ugyan homokegyenest ellenkező jelszavakkal és új(szerű) arcokkal, de jó eséllyel megint megvalósítjuk azt a drága jó, langymeleg kommunizmust. Vagy mit. Kíváncsi vagyok, hogy a gyerekemet a téeszelnök nagyfater miatt vajon eltanácsolják-e majd az egyetemről.


A bejegyzés trackback címe:

http://kovacsne.blog.hu/api/trackback/id/tr655746647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

prof. med.univ. doktor 2014.01.08. 19:18:22

No, ez nagyon rendben van. Szabóné

kvadrillio 2014.01.08. 19:32:19

Edzzen uszkárokkal vagy betépve!
Szerencsére a fitnesszvideók sem egy kaptafára készülnek. Beszívott rohangálás, uszkárizmok és az Ördögűző jelenetei a legbizarrabb módszerek közt!
....ÉN, ÚGY GONDOLOM EZZEL DROGOZÁSRA BIZTATSZ !

EZÉRT AZT MONDOM: TE MEG BASSZÁL ANYÁDDAL !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2014.01.08. 20:21:56

félelmetes, azért, hogy evvel a problémakupaccal kábé 150 éve küszködünk, úgy, hogy kb. mindenki tisztában van a helyzet tarthatatlanságával.

talán másfél generáció, aki eléggé összekapcsolódik európával, apránként hoz majd valami friss levegőt, ebbe a szép, szélvédett, langyos-saras, de rendkívül nemzeti gödörbe.

Salika65 2014.01.08. 20:39:58

Ilyen szépen körülírt fidesz ellenkampányt még nem olvastam. Hiába tetszik bevonni az emeszpét néhány helyen, a Lenin-kép a falon mindent elárul.

Hannibal ante portas 2014.01.08. 20:52:04

Azért ez nem semmi, Kovácsné asszonyság, 14671 leütés, 2066 szó. Szófosás, kedves, kár volt az időért, a mienkéről nem is beszélve. Aki erre képes, az mindenféle más bűncselekményt is elkövethet. Aztán hol tetszik lakni, kedves, Jókai utca, MSZP székház? Ott bírnak ilyen tartalmas semmitmondásokat kiizzadni magukból, igaz KISZ hagyomány. Tisztességes TSZ elnök, meg annak a leszármazottja nem képes ilyen galádságra.

ostvan2 2014.01.08. 21:09:38

@Hannibal ante portas: Úgy tűnik, zavar az, amit Kovácsné írt. Ezek szerint "talált - süllyed". Még ha azt mondod, hogy nem érted, akkor is.
Esetleg egy érdemi, tartalmi cáfolatot kéne írni. Dehát az fárasztó, ugye.

Hannibal ante portas 2014.01.08. 21:37:25

@ostvan2: öléggé öreg vagyok már, s ezért a megéket inkább eredetiben szeretem olvasni. Itt meg aztán semmi cáfolnivaló nincs, ugyanis ez a blog nem szól semmiről sem.

moareka 2014.01.08. 21:48:05

Nagyon jó írás, a valóságot tükrözi. Valóban a ízig-vérig kommunisták fejében meg sem fordult, hogy lopjanak.Furcsa ugye? A mostani pártkatonák talán el sem hiszik.
Na meg a határoknál történő izgalmak...Ha nem is volt ok, akkor is...
Az egész írás korhű vetítése annak a kommunistának /vagy mi/ nevezett világnak..
Ja aki meg pikírt megjegyzéseket tesz, talán még kósza gondolat sem volt annó...

cso zsi 2014.01.08. 22:14:17

@Salika65: Ellenkampány?
Mert egy telefonnal bármikor el lehetett intézni bármit anno, urambátyáméknál?
Az volt a hülye, aki nem élt a lehetőséggel.
Anno szocializmusnak hívták errefelé, mert kommunizmusból (sajnos / hálistennek?) nem jutott nekünk.
Az, hogy jelenleg pont ugyanez a helyzet, az nem az írás hibája.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2014.01.08. 22:47:52

Jaj, és ezt nem azért mondom, mert hülyeség, hanem mert fájóan találó.

kvadrillio 2014.01.09. 04:54:15

nu..., AKI AKKORIBAN BŐRKABÁTOT CSEMPÉSZETT BE, AZ MOST CUKORRAL ÁFA-CSAL ORSZÁGOK KÖZÖTT !!!
HOL ITT A KÜLÖNBSÉG ?????
JAHHH.....TALÁN OTT, HOGY MOST SOKKAL TÖBBEN, SOKKAL NAGYOBB MÉRTÉKBEN, SOKKAL TÖBB MILLIÁRDOKÉRT CSINÁLJÁK !!!

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.09. 06:57:40

@Salika65: Hát, én a diktatúráról írtam, fedőnévtől függetlenül. Ha a Fidesznek nem inge, ne vegye gatyára (:

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.09. 06:59:13

@Hannibal ante portas: Igen, igen, az MSZP talicskával szokta nekem tolni a pénzt a filmkritikákért. Abból élünk, tetszik tudni.

nu pagagyí 2014.01.09. 07:03:32

Akkor is lehetett becsületes az ember és most sem tiltja meg senki, hogy az legyen. Nem tetszik a rezignált belenyugvás, amit a szöveg áraszt. Ha minden politikus hülye, legalább csereberéljük őket, van tehát választás. Legjobb lenne persze olyan picire csökkenteni az államot, hogy ne tudjon kárt okozni a társadalom tagjainak még a leghülyébb politikus se. A rend szabadság nélkül börtön. Ha már a kettő közül kell választani, válasszuk a szabadságot, aztán mindenki vigyázzon magára.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.09. 07:13:26

@nu pagagyí: Ez egy teljesen ó meglátás, és én sem óhajtottam rezignált belenyugvást árasztani (bár sajnos lehet, hogy sikerült). Arra próbáltam célozni, hogy a kommunizmus (vagy mi) tisztára söpörte az agyakat, és a rendszerváltás (vagy mi) óta nem állt elő senki, aki megtöltötte volna tartalommal. Hiába csereberéltük a politikusokat, annyi történt, hogy a megválasztott politikus lecsereberélte az összes felsőbb vezetőt (változatos minisztériumi ismerőseim részint rettegtek, nehogy túl magas pozícióba kerüljenek, mert akkor négyévente öregedtek negyvenet, részint meg tök nyugodtak voltak, hogy soha az életbe nem fognak magasabb pozícióba kerülni, mert nem politizálnak...), meg hozta a haverjait, akiknek kiutalta a pénzeket, de amúgy szinte semmi nem változott. Neked meg abban van igazad, hogy ezt az egészet csakis azzal lehet megváltoztatni, ha mindenki otthon megpróbál becsületes lenni meg a gyerekeit is erre tanítani.

mazolika 2014.01.09. 09:16:09

@Hannibal ante portas: Pedig igen :) A nagyapán ugyanígy HITT a kommunizmus közös ügyében. A gatyáját is odaadta volna másnak.
És majd belepusztult, amikor rájött hogy körülötte a párttársai "kicsit" máshogy tekintenek a rendszerre.

Ahogy az is igaz, hogy a rendszernek tényleg a bizonytalanság és a hülyeség az alapja. Az iskolarendszerünk "csak" egyetlen dologra képtelen megtanítani: a kritikus gondolkodásra, és arra, hogy a tanulás képessége ma talán sokkal fontosabb, mint az, hogy mit is tanultál meg az iskolában.

A bizonytalanság és a félelem pedig kéz a kézben járnak a diktatúrában. És a félelem az alapja MINDEN diktatúrának. Rendszer szintű, teljes a félelem. Szerencsénkre jelenleg mindig csak az ország EGYIK fele fél :) Ebből a szempontból legalább volt értelme a rendszerváltásnak. 50%-al kevesebb félelem, Magyarország jobban teljesít! :D

semiambidextrous · http://whimsicalll.blog.hu/ 2014.01.09. 09:16:50

@Kovácsné: Valmi földöntúli melegség, ahogy az overt moderáció itten zajlik kérem. Amúgy pedig köszi az időutazást.

mazolika 2014.01.09. 09:21:09

@enpera: Személyeskedéssel posztot elintéző: semmi extra :)

megjegyzés: tudom, hogy ez is felér egy személyeskedéssel, hogy a személyeskedésedet nevén nevezve, leszemélyeskedlek. De nem hagyhattam ki :D

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.09. 11:07:00

@semiambidextrous: Lehetőség szerint igyekszem mindenre válaszolni, mert szerintem az emberek nagy része némi erőlködéssel gondolkodásra bírható (férjem szerint "az összes büdös trollt le kell tiltani a francba" de hát ő már csak ilyen diktatórikus (: (: (: ). Azt nem garantálom, ráadásul nem is akarom, hogy mindenki ugyanazt gondolja, mint én, de vitatkozni szeretek, sőt, olyan is vót má', hogy egyszer csak rájöttem, hogy nincs igazam... (:

fghjk · http://sorry.google.com/sorry/?continue=x 2014.01.09. 11:31:47

namármost, a kommunizmus önmagában egy nagyon jó dolog, csak még senki sem látott igazi működő kommunizmust. a diktatúra meg adott esetben sokkal hatékonyabb és előremutatóbb lehet mint a demokrácia.
***
attól h neked ilyen "sok" problémád volt anno még nem feltétlen látod objektíven a dolgokat

épészmérnök 2014.01.09. 12:25:55

Ez mind szép, csak az ordas nagy emlékezeti torzítás, hogy nem volt érdemes tanulni. Nagyon sokan tanultak, és volt módjuk rá. Az esti iskolákat véletlenül nem a fidesz zárta-e be?

Az egyetemeken nagy túljelentkezés volt, és aki elvégezte, annak lett állása. A hallgatók többsége nem protekciós volt, hiszen annyi ettárs nem is létezett, hogy minden egyetemista csak az ő gyerekük lett volna.

Még korábban a komenisták vezették be az általánosan kötelező nyolc általánost, és a tizenhat éves korig terjedő tankötelezettséget is, ami szintén nem a tanulás ellen hatott.

A többi valóban így volt, a gumijogszabályok és a telefonok, a bizonytalanság. Ezek alapozták meg a tanult tehetetlenséget, ami oly jellemző ma is.

ne vada 2014.01.09. 14:00:37

Tudom, hogy sikerült kiragadnom a lényeget, de a kenyér háromhatvan volt, nem egyhatvan. :)

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.09. 17:20:46

@fghjk: Persze, csak a működő kommunizmus megvalósulása pont ugyanazért valószínűtlen, mint a hasonlóan szép elvekre épülő működő kereszténységé: mindkettő arra épít, hogy az emberek kedvesek, aranyosak, jószívűek, stb. Pedig hát ugye nem. A kommunizmus maximum egy hangyabolyban lenne megvalósítható, ahol az egyes egyedek tényleg TELJESEN önzetlenül szolgálják a köz érdekeit (a kereszténység meg egy istenhívő hangyákat tömörítő bolyban), de még ott is csak akkor, ha ez az egyetlen hangyaboly a Földön.
A diktatúra a diktátor személyi tulajdonságaitól függően nyilván lehet előremutató meg felvilágosult, nem is ezzel van baj, hanem három dologgal: hogy olyan nincs, hogy adott jó tényleg mindenkinek jó legyen, bármilyen diktátort fogunk ki, azt addig el kell viselni, amíg él (a jó diktátort is meg a gennyes korlátolt szemétládát is), és ha a diktátor esetleg egy akkora gennyes szemétláda, hogy félidőben meg kell tőle szabadulni, az az esetek nagy részében csak fegyverrel fog menni (a fegyveres felkelés meg csak a könyvekben néz ki jól meg hősiesen). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a diktátor eltávolítása után mi lesz, mert ugye vagy jön egy másik diktátor, az összes fenti problémával, vagy a nép elkezd önrendelkezni, ami meg felveti az összes jelenlegi problémánkat (:

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.09. 17:21:41

@ne vada: Tudtam, hogy ezt valaki a fejemre olvassa (:

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.09. 17:33:49

@épészmérnök: Nagyon sokan tanultak, folyamatosan érdeklődött is tőlük a kedves lakosság, hogy na Béláim, oszt érdemes volt? Vagy elmentek orvosnak, tanárnak, ilyesminek (nulla pénz és csendes lenézés az ügyeskedők, buzgómócsingok, stb. részéről / paraszolvencia rendszer betonba öntése), vagy elmentek tudományos kutatónak, ahol nem nagyon publikálhattak, nem nagyon férhettek hozzá a külföldi eredményekhez (én még emlékszem arra a nagyon aranyos posztszovjet bácsira, akinek kilencven-valahányban hallottam a tudományos előadását, szegény feltalálta a biodiverzitást és tök büszke volt rá, a nemzetközi közönség meg nem nagyon tudta, hogy magyarázza meg neki kíméletesen, hogy a biodiverzitás már évtizedek óta fel van találva...), nem nagyon kerestek pénzt és az erejük igen nagy részét felemésztette a tudományos intézményen belüli kíméletlen harc. Aki bejutott az egyetemre, azt az isten se mentette meg a diplomától (hogy egy régi mondást idézzek), de a pénzkeresésétől és a megbecsüléstől igen, kivéve talán a jogászokat (: Szakmunkára, innovációra, ilyesmire semmi szükség nem volt. (Mondjuk már akkoriban is voltak nagyon szorgalmas, nagyon kitartó és nagyon tehetséges emberek, akik még a zord körülmények közt is elértek nagyon komoly tudományos / innovációs eredményeket, ezeket kb. 100 ember becsülte meg idehaza, és ha volt egy csepp eszük vagy szerencséjük, mentették a munkájukat külföldre, ahol azt megbecsülték, gyakorlati dolgokra váltották, ilyesmi).

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2014.01.09. 18:34:03

@Kovácsné: nyilvánvaló hogy a te protekciós tanácselnökös életed fasza volt, és még telefonotok is volt. A többségnek nem.

Humperdickk · http://kikellennekjonni.blog.hu/ 2014.01.09. 20:59:01

@Kovácsné: kedves posztoló, a férjének van igaza, tessék hagyni a picsába a sok trollokat. Fasza, amit írni tetszett, az a lényeg. És méghozzá nagyon, nagyon fasza. Úgyhogy kösz az élményt. Cserébe osztottam, ahol tudtam. :)

msarvaicz 2014.01.10. 11:12:46

Az embernek nincs nagy lehetősége az abszolut objektivitásra, ezért nem is kellene számonkérni a különböző látásmódot. Ennek a látásmódnak az élességét a becsület magasabbra állítja, a becstelenség viszont torzítja. Ezt a torzítást aztán a nyitott szemüek meglátják és tudják, hogy nem az a lényeg, amit mondanak, hanem az, hogy ki mondja ezt. A becsületes ember igaz szavai- bármelyik oldalon is áll- hitelesebben csengenek. A gondok akkor jönnek, ha egy becstelen ember szavát a hatalom szavával kikiáltják egyetlen igazságnak. Mint tudjuk nincs abszolut igazság. Aki nem veszi magának a fáradtságot az igaz szavak keresésére, az nem fogja azt sem észrevenni, ha más hamis szavakkal akarja a saját oldalára állítani. Kovácsné szavait mindenki a saját beállítottsága szerint értelmezi, és ez mindenkinek szíve joga.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.10. 11:30:06

@enpera: Nem volt telefonunk. Nem volt szar az életünk, anyagilag. Nagyon sok embernek nem volt szar az élete anyagilag (azaz nem éhezett, volt munkája, volt lakása, stb.). A rendszer mégsem volt jó.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.10. 11:33:25

@msarvaicz: Pontosan. A világot mindenki úgy értelmezi, ahogy a saját neveltetése, kultúrája, élményei, stb. alapján tudja, ad abszurdum (sőt, többnyire....) az is elképzelhető, hogy mindkét félnek van valamennyi igaza, vagy pláne a saját szempontjából mindkét félnek igaza van.

cpapp 2014.01.11. 00:40:17

Nem fogják a gyereket eltanácsolni, mert ez valójában most senkit se érdekel, csak az, hogy most kit pártol. Az egyetem meg azt szereti, ha minél többet tanulnak ott.

msarvaicz 2014.01.11. 17:43:11

@Kovácsné: Ennek a mindkét félről való felismerése vezethet a vélemények közeledéséhez és a megegyezéshez.

jenci 51 2014.01.11. 19:22:42

Ügyes kis írás!Azok szólják le akik nem éltek benne.
Ingyen új lakások,ingyen tanulás,majdnem ingyen gyógyszerek,ingyenes orvosi ellátás,ingyen üdülés,biztos munkahely képességeknek megfelelő fizetésekkel,stb-stb.Nekünk jobb volt,van akiknek most jobb.De könyörgöm,ne akarják megmondani,nekem mi a jó!!!

mpreston 2014.01.13. 09:48:30

milyen jó lenne, ha a szerző irt volna egy abstractot a cikk elé, hogy érteni lehessen, mit is akart mondani.en nem nagyon értem. abban az akarmiben mindenkinek volt munkahelye, jövedelme, tanulhatott ingyen és nem masiroztak fasisztak az utcan.Es voltak olcso konyvek, szinhaz , hangjatékok. ezutan jonnek az undor dolgok. namost, az undor dolgok most is vannak, meg undokok is nagy szamban. hhova lett a mezogazdaság, amely eltartotta a falusiakat, oregeket, gyerekeket iskolakat, sportklubokat. kinek volt ez rossz.es mit is kaptunk az utazás szabadságán kivul? ami nelkul persze nem mosogathatnának angliaban a magyar diplomások.simicskak, hendek, balog páterek - jobbak lennének mint a burgertek, horvat edék, czinegék és acélok?kétlem. én persze passatban járok, akkor meg trabantban. meg sok kutyum van, amiről nem is álmodtam.talan mégse kellene folyton azt a régi rendszert kopkodni, várjátok meg, amig kihalunk, akik tényleg éltunk akkor és emlékszünk.

Goombaa 2014.01.14. 13:51:37

@mpreston: Épp azt mondja - ahogy én látom legalábbis - hogy se az nem volt jó, se ez igazán. Teljesen mások a lehetőségek és a kényelmek, kinek ez a langyos dagonya tetszett jobban, kinek az, döntően attól függően, hogy mibe szeretett bele először életében.
Viszont a körítéstől függetlenül akkor is, meg még valamivel előtte is, no pláne azóta is működik a "hülyeség + langydagonya + állandó büntethetőség" csodahármas, ami MINDEN oldalon álló MINDEN hatalmi hörcsögnek nagyon jól jön, és aki ezért vonakodik változtatni rajta. (Meg aztán, ezt már úgyis megszokta mindenki, az új póráz meg (bármilyen legyen is) egy darabig irritálja a bőrt, úgyhogy kísérletezik a nyavalya.)

FOUREY · http://baloldaliliberalis.blog.hu/ 2014.01.15. 09:01:39

@Salika65: mindig érdekelt, hogy embereket miért tölt el ekkora örömmel az, hogy "leleplezhetnek" valamit, ahelyett, hogy egyszerűen csak egyetértenének azzal, amit olvastak vagy nem értenének egyet vele.

FOUREY · http://baloldaliliberalis.blog.hu/ 2014.01.15. 09:13:24

@Kovácsné: fantasztikus, hogy a bukott baloldaliaknak erre is jut pénzük. én eddig azt hittem, az összes pénz elmegy az én blogomra, meg a mauritiusi nyaralásaimra.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.15. 14:20:26

@mpreston: Én nem akarok semmit "mondani", hanem gondolkodásra próbálok ösztönözni (mint ahogy esetedben sikerült is, tűnődtél, írtál egy hosszabb kommentet, reakciót mutattál, stb.) Gondolkodásra viszont akkor tudok ösztönözni, ha adott problémát minél több oldalról próbálok megközelíteni, anélkül, hogy bármelyik oldalról azt állítanám, hogy "Na EZ az örök lánggal égő igazság". Az ilyen állításokat ugyanis egy életre sikerült velem megutáltatni mindkét rendszernek (:

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2014.01.15. 14:21:14

@FOUREY: Én azt hittem, Mallorcán futottunk össze, de igazad van, nem ott volt az internacionálé.